Móricz Zsigmond

A nevemre veszlek

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényéről

Az adaptálásra mindig úgy gondoltam, mit apák az örökbefogadott gyermekre, hogy jó-jó az én nevemen van, meg nem is rossz gyerek, de mégsem az én vérem. Hogy van ez a múzsa, akit úgy képzelek el, mint Varga Miklós az Európa című számban a vén Európát, a gyönyörű nőt, hogy szex előtt hányni kell egyet. Szóval van ez a múzsa, s az ember legyőzi az undorát, ráveti magát, mint orosz katona az anyacsavarra, s végez vele, ahogy egy domináns hímnek végeznie kell, ám a rohadék nem esik teherbe. Nyomja bele a taknyot hónapokon át, de semmi.