A nevemre veszlek

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényéről

Az adaptálásra mindig úgy gondoltam, mit apák az örökbefogadott gyermekre, hogy jó-jó az én nevemen van, meg nem is rossz gyerek, de mégsem az én vérem. Hogy van ez a múzsa, akit úgy képzelek el, mint Varga Miklós az Európa című számban a vén Európát, a gyönyörű nőt, hogy szex előtt hányni kell egyet. Szóval van ez a múzsa, s az ember legyőzi az undorát, ráveti magát, mint orosz katona az anyacsavarra, s végez vele, ahogy egy domináns hímnek végeznie kell, ám a rohadék nem esik teherbe. Nyomja bele a taknyot hónapokon át, de semmi.


Emberi, szükségszerűen emberi

Háy János Szabó Magdáról

Azt hittem, úgy él, mintha a Régimódi történet egyik díszletébe lépnék: ódon bútorok, kézi szövésű, dögnehéz keleti szőnyegek, ezüstök, rossz festmények a felmenőkről. Amikor kinyílt az ajtó, két koszlott kutya rohant felém, talált tárgyak, aztán a fickó, aki segít sétáltatni, ő is, akár a kutyák, az utcáról keveredett ide. A szobában linó, az a parkettamintás, ki ne ismerné, a székeken nyers pokróc, hogy a rugók ne ugorjanak a leülő fenekébe, mert a kárpit már darabokban, könyvek, íróasztal.


A gyerek

Részlet a regényből

A gyerek egy belvárosi gimnáziumba került, a Kecskeméti utca közelében, mert ilyen volt a főváros, hogy tele volt vidéki utcákkal, amely rendelkezett kollégiummal is. Igaz, nem volt messze a falu, ahol laktak, a szülők mégsem akarták, hogy a gyerek, akár az apa, bejáró legyen.


Lánc

Házasságon innen és túl - Részlet

A nő belehajolt a férfi szájába, mint a cirkuszban az oroszlánidomár, hogy országnak-világnak megmutassa, na lám, mennyire jólnevelt is az én kis leóm. Most leharaphatnám a fejét, jutott a férfi eszébe, aztán megrémült, ahogy elképzelte a nyakerekből fröcsögő vért. Meg az is rögtön felvetődött benne, hogy a fájdalomtól ugyan megmenekülne, de ki csinálná meg akkor a fogait, amelyek igencsak rászorulnak a felújításra. A nő kiemelte a szájból s megint látótávolba helyezte a fejét.


A Pityu bácsi látogatása

A Pityu bácsi fia - Részlet

(Idő: 1972, a kettes metró átadásának éve, helyszín egy falusi családi ház kamrája, szereplők: Pityu vidéki születésű budapesti lakos, Jani vidéki lakos a Pityu unokatestvére, Marika, Jani felesége)


Pityu: Jól megvagytok itt.

Jani: Jól.

Pityu: A Marika is nagyon rendes.

Jani: Nagyon.

Pityu: Csendes hely. Mintha be lenne az ember füle dugva vattával.

Jani: Ja. Itt nincs hangzavar.

Pityu: Esetleg az állatok.

Jani: Néha a tyúkok, hogy kot, meg a libák.

Pityu: Meg reggel a kutyák. Az azért szar lehet.

Jani: Micsoda?


Napló Londonból – Háy Jánostól

Beszámoló a Channels drámaírói műhelykurzusáról 1.

A magyar beteg

A Litera Tótágas című előszilveszteri rendezvényére


A litera 6., Tótágas című előszilveszteri estjén a Trafóban hét író "egypercesét" hallhatták. Arra kértük szerzőinket, válasszanak egyet kedvenc Örkény-szövegeikből, és játsszanak vele kedvük szerint – írjanak rá parafrázist, használják ihlető forrásul, csavarjanak rajta még egyet, tetszés szerint fűszerezzék, és végül tálalják a közönségnek. Háy János írását olvashatják Örkény István: A tudomány csarnokában című egypercesére.  


Az aranygyűrű* – Egy avantgárd költővel Oroszországban

A Litera Orosz rulett című születésnapi rendezvényére

Kemény évek voltak azok, nem csak a hentesek meg a piócák hajtottak a vérre, hanem a költők is. Drága volt akkor a vers. Életet ért. Nem csilingelő szavakkal, meg bongó rímekkel voltak töltve a strófák, hanem igazi vérrel, mint a cunami, hömpölygött bennük a hemoglobin. Ezekben az években nem volt ritka, hogy vérszemet kaptak a költők, mint az az avantgárd lírikus is, aki elhatározta, Oroszországba utazik tanulmányozni a bogumilokat.


Egri csillagok

A Nagykönyv-versenyfilm forgatókönyve

Valahol 2005. július 20.

Valahol az 1500-as évek.

Élet, Pesten-Budán, Sopronban, Egerben és a Csillagokban.


Mátyáskirály és a magyar jövő

A Litera Mátyás király Gömörbe' című pályázatára

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Mátyáskirály. Ez a Mátyáskirály nem akármilyen családból származott, a testvére híres operahős volt, bazi nagy kardokkal az oldalán haldoklott minden este, s közben torkaszakadtából üvöltözött az operaház színpadán. Az apja meg híres törökverő volt Hegyeshalomtól Letenyéig verte a Németországból hazautazó török vendégmunkásokat, míg végül egy öngyilkos merénylő végzett vele Belgrád falai alatt.