Margócsy István: Felnőtt gyermekdalok

Háy János: Kotródom el

"Kotródom el" - írta Háy kötetének címéül, s utolsó verséül: nyilván az élettől való távolodás, a halál közeledésének megérzése okán, mintegy az "Itt benn vagyok a férfikor nyarában" életérzésének posztmodern, átironizált, önsajnálattól és felstilizáltságtól mentes változataként. Különös címadás: a távolodást tenni meg az önfelmutatás gesztusának - vagyis azt mutatni meg a publikumnak, ahogy, mint érzi s mondja a költő, egyre csekélyebb súlya van az épp itt és most zajló jelenlétnek...


Nagy Gabriella: Ahogy az ördög muzsikál

Háy János: A Pityu bácsi fia


Tragédia történt egy észak-magyarországi kis faluban. Egy tizennégy éves fiú (neve ismeretlen, a Pityu bácsi nevű budapesti férfi fia) tragikus kimenetelű balesetet szenvedett rokonai kertjében. Egy szénakazalban felejtett vasvilla okozta a halálát. Az ügy kivizsgálása lezárult, bár nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy a balesetet vétkes hanyagság okozta…


Nagy Gabriella: Mi a bogyó?

A bogyósgyümölcskertész fia. Rátóti Zoltán önálló estje Háy János novelláiból

Magyarországon egy ideje különös érdeklődés mutatkozik a bogyósgyümölcsök iránt. Mi a bogyó? Szeretjük a bogyósgyümölcsöt. Ám egy ideje (Háy János kötete óta) nem csak a meggyet és a cseresznyét, hanem A bogyósgyümölcskertész fiát, meg az apját, meg az anyját, meg. Fel lehetne venni a lexikonok szócikkébe egy újabb jelentést. Lásd: Háy etc.


Horváth Mária: Minden úgy lesz, ahogy mondom…

Háy János: A Herner Ferike faterja


Háy János: A Herner Ferike faterja című drámáját nem régen mutatta be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. A tavalyi pécsi Harmadik Színház-beli bemutató után (rendezte: Vincze János), Zalaegerszegen A Gézagyerek rendezője, Pinczés István vállalkozott a darab színpadra állítására. Az előadás sikerrel szerepelt a Bárka Stúdiószínházi Műhelyek Fesztiválján is. A Hevesi Sándor Színház műsorán november 17-én és 25-én este héttől volt látható. Legközelebb december 15-én játsszák.


Balogh Robert: Közmunkás az árok partján

Háy János: A Herner Ferike faterja


A Pécsi Harmadik Színház repertoárja főként kortárs darabokból áll - az utóbbi pár évben bemutatták Spiró György: Kvartettjét (melyet öt évadon keresztül játszottak, előadták az USA-ban, Finnországban, Romániában) és Szappanopera című darabját, Egressy Zoltán: Sóska, sült krumpliját, így Háy János darabja beleillik Vincze János rendezői világába, melynek szerves része a saját korára való reflektálás. A darabot rendezte: Vincze János. Ősbemutató: 2003. január 29., Pécsi Harmadik Színház.


Csontos Erika: Kő kövön

Háy János: A Gézagyerek

Leszólt a főnöklaci, hogy kell a biztonság a fejtőbe. Felügyelet kell a szalaghoz, különben baleset után fizetni kell a németnek. Van egy szék, barna műbőrből, mint a buszokban, a futószalag fölött - hát abban kell ülni ezentúl egész nap a Gézagyereknek, a Rózsika néni hibás gyerekének. Nézni a köveket, a fekete-fehér konyhakő helyett. Megnyomni a gombot, a pirosat, ha valami történik. Tisztára, mint egy király, mint egy Isten. Neki is jó, mert végre megtalálta a helyit, meg a németnek is jó, hogy a Géza hibás, mert nem kell neki annyit fizetni.


Garaczi László: Szerda, halál, capuccino

Háy János-naplóparódia, a Litera Naplopás című születésnapi rendezvényére

(Jánosnak, szeretettel)


Tükröm, tükröm...

Babiczky Tibor Háy János A gyerek című könyvéről a KönyvesBlogon

Az ilyen könyvekre szokták mondani, hogy „beszakítja az asztalt”... A szerző regénye a Palatinus Kiadó gondozásában az idei könyvfesztiválra jelent meg.

Ezmég–azmár

Háy János: Házasságon innen és túl (novellák), Palatinus, 2006

Azt hiszem, Háy tehetségének legfontosabb eleme annak az érzékelése, hogy a dolgok hol siklanak el egymás mellett, vagy éppen egymáson. Ez a novellisztika valójában az oda-nem-illő művészete; legyen az nyelvi elem, a cselekményvezetés szabályainak megsértése, valamifajta horizonttörés vagy az olvasói várakozástól történő radikális elrugaszkodás… 

Hanyas vagy, hatvanas?

Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia. Palatinus, 2003., 186 oldal, 2200 Ft

Háy mostani, talán inkább regénynek, mintsem elbeszélésfüzérnek olvasható könyvében egy lépéssel tovább megy: már nem csak kulisszaként használja a történet(ek)nek otthont adó kort, mivel erről legalább annyi mondanivalója akad, mint a személyközi viszonyokról és konfliktusokról, jelesül a szerelemről, mely azért itt kiegészül a barátság és az apa-fiú kapcsolat prózabeli vizsgálatával is.