Életrajz

1. változat

1960-ban született. Orosz, történelem és esztétika szakot végzet Szegeden és Budapesten. 1982-től jelennek meg írásai kezdetben versek, majd novellák, regények és drámák. Budapesten él.

2. változat

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Régésznek készült, de első ásatása során véletlenül feltárta kedvenc kutyájának maradványait.  Ezt követően figyelme egyre inkább a rock-zenére irányult. 1982-ben azonban egy kudarcba fulladt zenekar alapítási kísérlet után felhagy a zenével. Ezidőtől publikál irodalmi műveket. Versek, novellák és regények mellett számos rajza is megjelent. Budapesten él. Van gyermeke (kettő), felesége (egy). Olyan, mint mindenki.  3. változat

1960-ban született Vámosmikolán, messze a civilizált világtól. Volt ugyan anyja és apja is, de annyira szegények és annyira vidékiek voltak, hogy Háyt az egyszerűség kedvéért nevezhetjük a nép gyermekének. Első szava sem a polgári körökven szokásos autó vagy pénztárca volt, hanem a vetőmag.

Háy gyökerei ebben a tiszta népi talajba kapaszkodtak, bár személyiségének szárbaszökkenését már a főváros dekadens kultúrája határozta meg. Tanárai aggódva kísérték tevékenységét. Számtalan rossz jeggyel próbálták jó útra téríteni. Gimi után tett néhány sikertelen felvételit a Szegedi Tanárképző oroszt-történelem szakára, majd egy sikereset.Mit keresett hősünk, egy hegyvidéki legény a pusztákon? A válasz egyszerű: a barátnőjét. És mit ad isten: meg is találta. Azóta is – különben együt. Háy a költészetről nem mondott le, de titokban rockzenei karriert dédelgetett. 81-ben megalakította az Originál Láger nevű zenekart, amely néhány demo-felvételt követően feloszlott. Ez a csalódás végérvényesen derékba törte Háy rock-zenei pályáját.

Bár 82-től publikált, első kötete csak 89-ben jelent meg. A kötet  nyitómondata: „Háy János nevű személy nem létezik.” Ez a nemlétező személy megjelentetett még tíz könyvet, született neki két gyermeke, elvégezte az ELTE esztétika szakát.  Az írások mellett megjelentek rajzai, festményei is. Háy író, költő és amatőr képzőművész, de álmaiban még mindig ott áll egy szinpadon és a Szaljut nevű szovjet gitárral nyomja a rokendrolt.

 

4. változat

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-ig tanárként, 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Versekkel jelentkezett a nyolcvanas évek első felében. Első kötete  (Gyalog megyek hozzád a sétáló uton) 89-ben jelent meg. Azóta tizenhét könyve jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regény és drámát. Számtalan rajza és festménye is megjelent. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Prózaíróként a Dzsigerdilen c. török korban játszódó regénye hozta meg a szakmai és olvasói elismerést. Az utóbbi években mint drámaíró aratott sikert. A Gézagyerek és a Herner Ferike faterja c. darabját számtalan nyelvre lefordították és külföldön is bemutatták.
Budapesten él. Két gyermeke van. Jelenleg szabad foglalkozású író

 

5. változat

Ezerkilencszázhatvanban született Vámosmikolán, messze a civilizált világtól egy eldugott kis településen. Volt ugyan anyja és apja is, de annyira szegények és annyira vidékiek voltak, hogy Háyt az egyszerűség kedvéért nevezhetjük a nép gyermekének. Első szava sem a polgári körökven szokásos autó vagy pénztárca volt, hanem a vetőmag.
Háy gyökerei ebben a tiszta népi talajba kapaszkodtak, bár személyiségének szárbaszökkenését már a főváros dekadens kultúrája határozta meg. 74-ben még csak elsős gimazista, de már az alternatív kultúra telephelyein találkozunk vele. Rock-koncertek aktív látogatója, de ott van a kortárs zenei rendezvényeken, s persze az avantgárd képzőművészeti megmozdulásokon is.
Tanárai aggódva kísérték tevékenységét. Számtalan rossz jeggyel próbálták jó útra térítani. Külön kiemelendő az az irodalom kettes, ami végérvényesen elidegenítette szerzőnket az akadémikus irodalomfelfogástól, s ellehetetenítette, hogy felsőfokú tanulmányait ezen diszciplínában folytathassa. Ekként a pályaválasztáskor az orosz és történelem szakokat jelölte meg, s tett néhányszor sikertelen felvételit a Szegedi Egyetemre és Főiskolára, majd egy sikereset.
Mit kereseett hősünk szegeden? Egy hegyvidéki legény a pusztákon? A válasz egyszerű: a barátnőjét, aki oda járt angolra. És mit ad isten, meg is találta. Azóta is – különben együt. De ne ugorjunk annyira előre az időben.
Háy a gimnáziumi éveket követően megismerkedett a budapesti élet legsötétebb bugyraival. Haverjai a társadalmi normák tekintetében kétséges alakok voltak (későbbi civilizált élete nem engedi számunkra, hogy ezt tovább részletezzük). A költészetről nem mondott le, de titokban rockzenei karriert dédelgetett. Aktívan zenélt, majd 81-ben immáron szegedi főiskolásként megalakította az Originál Láger nevű zenekart, amely néhány demo-felvételt követően feloszlott, mert a zenekar azon tagjai, akik tudtak zenélni sérelmezték a hullák mennyiségét a szövegekben. Ez a csalódás végérvényesen derékba törte Háy rock-zenei karrierjét. Maradt a költészet.
Haverjaival irodalmi periodikát indít Narancsszívszonett címmel. A postai úton terjesztett szamizdat nyolc számot ért meg. Ezzel párhuztamosan a hivatalos kulturális sajtó is készséget mutat. Így jut első kötetéig, mely a 76-85-ig terjedő időszakot zárja le, de a kor természetéből adódóan csak 89-ben jelenik meg (Gyalog megyek hozzád a sétáló uton).
A kötet első mondata: „Háy János nevű személy nem létezik.” Ez a nemlétező személy aztán megjelentet még tizenhét könyvet, versesköteteket (pl. Valami nehezék, Istene. Kotródom el, Meleg kilncs), novellákat (A bogyósgyümölcskertész fia, Házasságon innen és túl) vegyes műfajú könyveket (Welcome in Africa, Marlon és Marion), s még három regényt is(Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége, Xanadu. Föld, víz, levegő, A gyerek). Születik neki két gyermeke (Péter, Blanka), elvégzi az ELTE esztétika szakát, s különböző könyvkiadóknál (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus) főleg bölcseletet és kortárs magyar irodalmat szerkeszt. Az írások mellett megjelennek rajzai, festményei is. Háy író, költő és amatőr képzőművész, de álmaiban még mindig ott áll egy szinpadon és a Szaljut nevű szovjet gitárral nyomja a rokendrolt.

 

EDDIGI MEGJELENT KÖNYVEI

Gyalog megyek hozzád a sétáló uton (versek, rajzok - 1989)
Vigyázat, humanisták. (versek - 1990)
Welcome in Africa (versek, kisprózál - 1991)
Marlon és Marion (versek, novellák - 1993)
Holdak és napok (elbeszélések, versek, rajzok - 1995)
Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége (regény – 1996 – németül azonos címmel -1999)
Valami nehezék (versek - 1998)
Istenek (versek - 1998)
Xanadu. Föld, víz, levegő  (regény - 1999)
Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek (kilenc történet - 2000)
Kotródom el (versek – 2002)
Alfabéta és a nevennégy rabló (meseregény, Faltisz Alexandrával közösen – 2002)
A bogyósgyümölcskertész fia    (novellafüzér – 2003)
Dzsigerdilen, Török korom (új kiadás, regény, elbeszélések – 2004)
A Gézagyerek (Drámák, novellák – 2004)
Budapest – hídfőváros (novellák Fejér Gábor fotói mellé – 2005)
Házasságon innen és túl (novellák, 2006)
A gyerek (regény, 2007)
Meleg kilincs. Versek 1976-2003 (Versek)
 
DRÁMÁK

A Gézagyerek (ősbemutató: 2001 október – Debreceni Csokanai Színház Stúdiószinpada, rendező: Pinczés István)
A Gézagyerek díjai:

2002 Poszt – Lejobb epizódszereplők díja (Miske László, Kóti Árpád
                   A vendéglátó megye díja
                   Dramaturgok legjobb dráma díja
2002 stúdiószínházi felsztivál Budapest
                   Legjobb rendezés díja (Pinczés István)
                   Legjobb férfi főszereplő díja (Maday Gábor)
2002. A színházkritikusok díja: Legjobb magyar dráma
2003 Toruni nemzetközi Fesztivál (Lengyelország)
                   Második díj

A darabot beválasztotta a Londoni Nemzeti Színház a magyar év színházi produkciói közé. Lefordították lengyelre, oroszra, angolra és németre, olaszra, szlovákra, horvátra és finnre, szerbre. Lengyelországban bemutatták a Lodzi Színművészeti Főiskolán, a Tévészínházban és a Varsoi Studioteatrban, felolvasták Nápolyban, Londonban, New Yorkban, a finnországi Tamperében valamint az Észt Nemzeti színházban Tallinban.

A Herner Ferike faterja (bemutató: 2003. Január – Pécsi Harmadik Színház, rendező: Vincze János, 2. bemutató 2003 júniusban Zalaegerszegi Színház, rendező Pinczés István)
A darabot lefordították németre, angolra és lengyelre. Felolvasta majd emutatta a poznani Polski Teatr, felolvasták a Heidelbergi Drámafesztiválon
2005 – Heidelberg: közönségdíj

A Senák (megjelent a Színházban 2004/3 – bemutatta 2004-ben a Nemzeti Színház. Rendező: Balikó Tamás)
2004 – Dramaturgok Céhe: Legjobb dráma díja

A Pityu bácsi fia (ősbemutató: a Beregszászi Színház és a Thália közös produkciója 2005. október (Rendező: Bérczel László), az előadást meghívták számtalan hazai valamint a Toruni nemzetközi fesztiválra, majd bemutatta az Egri Gárdonyi színház 2006-ban)

 

DÍJAK

Móricz Zsigmond ösztöndíj (1990)
Soros Ösztöndíj (1994, 1998)
NKA-ösztöndíj (1996)

Sziveri János-díj, 1993
Alföld-díj, 1999
Füst Milán-díj, 2001
József Attila-díj, 2002
Szép Ernő-díj, 2002
Legjobb magyar dráma díja, 2002 – Gézagyerek
Harmadik díj a Nemzeti drámapályázatán, 2003, (Senák)
JAK-díj, 2004
Dramaturgok Céhe: Legjobb dráma díja – 2004
2005-ös drámaíróverseny közönység és szakmai díja
A Heidelbergi drámafesztivál közönségdíja – 2005 (A Hernerferike faterja)
Gundel-díj – 2007 (Házasságon innen és túl)
Palládium-díj – 2008 (A gyerek)